top of page

Kapcsolat az alvászavar és a depresszió között


pszichológia depresszió

A súlyos alvászavarban szenvedőknél nagyobb a kockázata számos betegség kialakulásának. Ha az ember nehezen és rosszul alszik, az ébrenléti világ átláthatatlannak tűnik. A fáradtság és a kimerültség mellett az alvászavarokat tapasztalók ingerlékenyek is lehetnek és nehezen tudnak koncentrálni.


Súlyosabb álmatlanság esetén a szívbetegség, a krónikus fájdalom, a magas vérnyomás és a légúti rendellenességek kialakulásának kockázata is nagyobb. Egyeseknél súlygyarapodást is okozhat.


Az alvászavarok szintén jelentős hatással lehetnek az ember érzelmi jólétére. Az alvászavarok és a depresszió rendkívül nagy arányban fordul elő, és sok kutató meg van győződve arról, hogy a kettő kétfeltételes – ami azt jelenti, hogy az egyik előidézheti a másikat és fordítva.




A két betegség mögötti mechanizmusok Az alvás-ébrenlét ciklust az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza. Ha megfelelően működik, a cirkadián folyamat a napi tipikus ciklussal ritmusban működik. Az ember elfárad, ahogy a nap fénye elhalványul, és a test felkészül az alvásra. Az ember felébred, amikor újra világos lesz. A cirkadián ciklus mögött meghúzódó belső mechanizmusok a neurokémiai és a neurofiziológiai folyamatok komplex összehangolását foglalják magukban, amelyet a hipotalamusz irányít. A hipotalamuszról a „A tudat és a lélek testi alapjai” cikkemben írtam.


A depresszió egészségügyi állapot és hangulati rendellenesség. Míg a depressziónak számos lehetséges előzménye van, mivel genetikai és környezeti tényezők depressziós epizódhoz vezethetnek, a depresszió neurofiziológiai okai a hangulatot szabályozó vegyi anyagok – szerotonin, dopamin és noradrenalin – hiányára vonatkoznak az agyban.


Ezek a neurotranszmitterek azonban sokkal több mindent „tesznek”, mint a hangulat szabályozását, például az alvás hatékonyságának szerves részét képezik. Ezeknek az agyi vegyi anyagoknak a megzavarása alvászavarokhoz vezethet, különösen a REM-fázisban. Röviden, minél súlyosabb lesz a depresszió, annál súlyosabb lesz az álmatlanság. Ennek az ellenkezője is igaz; minél súlyosabb az álmatlanság, annál súlyosabb lesz a depresszió.

Mivel ezek az egyidőben erősítik egymást, az egészségügyi szakembereknek mindkettőt egyszerre kell kezelniük az optimális kezelés érdekében. Szeretném kiemelni, hogy a nem megfelelő gyógyszeres kezelés is hozzájárulhat az álmatlansághoz és a különböző tünetek különböző okokat jeleznek, ezért fontos, hogy az egészségügyi szakembert minden olyan információval ellássuk, amely további betekintést nyújthat az állapotunkról.


Ha leírjuk a tüneteket az orvosnak, lehetővé tesszük, hogy leszűkítse a valószínű „bűnösök” listáját és pontosabban írjon fel gyógyszereket. Például, ha tudatjuk az orvosunkkal, hogy az éjszaka közepén felébredünk és utána nehezen alszunk el, az egy másik tünet, mint az elalvási nehézség.


Bár a depresszió és az alvászavar gyakran összefügg egymással, függetlenek is lehetnek egymástól. Ugyanakkor ezek a társbetegségek nagyobb skálájának részei lehetnek, amelyek megoldásához speciális kezelési tervekre van szükség. A legjobb cselekvési mód meghatározásához kezelőorvosa javasolhat alvásvizsgálatot, gyógyszeres kezelést vagy viselkedésterápiát.



Alvásvizsgálat Az alvásvizsgálat egy olyan teszt, amely azt méri, hogy mennyit és milyen jól alszunk. A teszt során alvásspecialistákból álló csapat fog felügyelni minket, akik képesek lesznek megállapítani, hogy van-e más olyan rendellenesség, mint például a nyugtalan láb szindróma vagy az alvási apnoe, amelyek az álmatlanságot okozhatják.



Záró gondolat Ha depresszióval, álmatlansággal vagy mindkettővel küzdünk, különböző kezelések állnak rendelkezésre. Léteznek holisztikus megközelítések, amelyek altatók nélkül is segíthetnek az elalvásban. A biofeedback (HRV és EMG illetve a neurofeedback kezelésekről itt olvashatsz bővebben.







55 views

Comments


bottom of page