top of page

Nyugtalan láb szindróma - biofeedback - neurofeedback


A nyugtalan láb szindróma - restless leg syndrome – RLS - egy olyan neurológiai zavar, mely a végtagok kényszeres mozgatásával, rázásával jár együtt. Bár az elnevezés is arra utal, hogy a lábak gyakrabban érintettek, néhány esetben a kéz mozgatásának kényszere is jelentkezhet. A zavar nemigen jár együtt fájdalommal, csak kellemetlen, zavaró, kényelmetlen érzéssel, melyet a láb átmozgatása enyhíthet.


neurofeedback biofeedback


A láb éjjeli kényszeres mozgása, bizsergése sok embert akadályozhat a nyugodt alvásban. Az esti lefekvés idején fáradtnak, álmosnak érezzük magunkat, ez idáig teljesen természetes. Az viszont kevésbé, hogy ha a reggeli ébredés után mégsem érezzük kipihentnek magunkat. Ilyenkor kezdünk el gyanakodni a fronthatásra, a teliholdra és kevésbé gondolunk egy olyan tünetre, amely sokkal gyakoribb, mint ahogy azt sejtenénk.


Az alvási apnoé mellett van még egy ok, amely nagyon sok embert akadályoz meg a pihentető alvásban. Magyarországon szinte minden tizedik embert érint, anélkül, hogy tudna róla, hogy ezzel az alvászavarral él együtt.


A nyugtalan láb szindróma nem más, mint egy mozgási rendellenesség. Aki ebben érintett, hiába tett meg mindent előzőleg a pihentető alvásáért, az elalvás után folyamatos késztetést érez arra, hogy mozgassa a lábát. Ez a kényszeres mozgás többször is előfordulhat egy éjszaka során és könnyen ébredéshez vezethet, tehát mindenképpen megzavarja a folyamatos és mély alvást.


A praxisomba a legkülönbözőbb észrevételekkel érkeznek páciensek. Nem lehet általánosítani a tünetekkel kapcsolatban. Van aki szimplán bizsergést érez, mások inkább feszítő, húzó érzést tapasztalnak és van, akinél szinte áramütésszerű a kényszerű mozdulat. Megint másoknál nem csupán a lábakban, hanem a karokban, vagy a test más részein is érzékelhető ez a mozgás és van, akinél nem csak egy-egy villanás, hanem folyamatos úgynevezett bemozdulás.


A kényszert kiváltó kellemetlen érzés továbbá lehet enyhébb - például viszketésszerű vagy dörzsölődésre, esetleg csiklandozásra emlékeztető - de erősebb, kifejezetten fájdalmas, görcsös is. A nyugtalan láb szindrómás páciensek beszámolhatnak olyan érzésekről is, mintha bogarak mászkálnának a lábukon, esetleg a láb zsibbadásával, érzéketlenségével tudják a legjobban leírni a tüneteiket.


A kellemetlenség enyhülhet, ha megmozgatjuk az érintett testrészt, de ez már önmagában elég ok, hogy megzavarja alvásunkat. Fiataloknál ritkábban jelentkezik ez a probléma, sok kamaszt is érinthet a nyugtalan láb szindróma, és érdekes tény, hogy a statisztika szerint több nőnél mutatják ki, mint férfinál.



biofeedback neurofeedback


Mi lehet az RLS-nek az oka?

Az egyik legfontosabb ok, ha a láb vérkeringése nem megfelelő. Ugyancsak nagyobb az esély a nyugtalan láb szindróma előfordulására, ha problémák vannak a gerinc, illetve a láb idegeivel. Rizikófaktor, ha alacsony a vérben a vas, valamint a vitamin- és az ásványi anyagok szintje, illetve ha gondok vannak a vesékkel vagy az izmokkal.


A problémát továbbá kiválthatja a túlzott koffein és az alkohol fogyasztása. Amennyiben a családodban már előfordult a nyugtalan láb szindróma, akkor elképzelhető, hogy öröklődik a hajlam.


Ez az apróságnak tűnő mozgási rendellenesség azonban komoly gondot okozhat, hasonlóan az alvási apnoéhoz. Az elalvás nehézsége, illetve a nem minőségi, nem kielégítően pihentető alvás fáradtsághoz, figyelemzavarhoz vezethet, csökkenhet a teljesítmény, amely mindennapi feladataink során gondot okozhat.


A szorongás, hangulati zavarok nyomán akár baleseti helyzet is előfordulhat. Nyugtalan láb szindrómával pedig sem utazni, sem hosszabb ideig egy helyben ülni nemigen lehetséges, így az életminőséget is negatívan befolyásolhatja ez a panasz.


Nyugtalan láb szindrómát vashiány is okozhatja. Természetesen ki kell szűrni, hogy a mozgási rendellenességet nem valami egyéb okozza-e, mint például diabétesz vagy ízületi gyulladás. Ha a nyugtalan láb szindróma tünetei enyhék, akkor otthoni praktikákkal is próbálkozhatunk, például masszázzsal, forró fürdővel, a koffein és az alkohol csökkentésével vagy akár az elhagyásával, valamint a rendszeres sporttal. Súlyosabb esetben azonban érdemes szakember segítségét igénybe venni, aki megfelelő terápiát javasolhat, például biofeedback - neurofeedback.


Nappal - amikor egyébként is ritkábbak ezek az érzések - segíthet az érintetten, ha feláll, nyújtózik néhányat, esetleg sétál egy keveset. Azonban a legtöbb RLS-es betegnél éjszaka, elalváskor vagy alvás közben jelentkezik a mozgási kényszer, ez pedig megzavarhatja a pihenést, megakadályozhatja, hogy mély álomba kerüljön.


Éppen ezért, vagyis mert a kényszeres mozgások általában késő este, éjjel a legerősebbek, az RLS-t nem könnyű diagnosztizálni, akár 10-15 év is eltelhet az első tünetek és a pontos diagnózis között. A jól "érzékelhető", esetleg mások számára is észrevehető tünetek, mint a nappali álmosság, a koncentrációs zavarok, a szétszórtság, a hangulatingadozás, az ingerlékenység pedig más problémákra is jellemzőek.


A tünetek erőssége, illetve az RLS-nek az érintett életére gyakorolt hatása egyénenként igen eltérő lehet, van, akinél csak apróbb kellemetlenségről van szó, másoknál viszont a munkavégzést, a tanulást vagy a magánéletet is befolyásolhatja.



Kiket érinthet a nyugtalan láb szindróma?

Az életkor nem befolyásolja, hogy valakinél megjelenik-e a zavar vagy sem. Elkezdődhet gyermekkorban, de akár 40-45 év környékén is tapasztalhatja valaki az első tüneteket. Az idő előrehaladtával lassan egyre kellemetlenebbé válhatnak a tünetek. A zavar jellemző lehet a várandósokra, általában a harmadik trimeszterben lévő kismamák mintegy negyede tapasztalhatja meg a kényszeres mozgásokat. A nyugtalan láb szindróma kialakulása erőteljesen függ a genetikai örökségünktől, tehát akinek egyik vagy mindkét szülőjénél, esetleg a testvérénél is megjelent, annak nagyobb esélye van rá.


Az RLS igen gyakran a vashiánnyal függ össze, de más betegségeket is "kísérhet", például cukorbetegséget, Parkinson-kórt, pajzsmirigyproblémákat, visszérbetegséget, rheumatoid arthritist és folsav- vagy B-vitamin-hiányt. Az RLS az ADHD - hiperaktív figyelemhiányos zavar - egyik jellemző kísérője, mindkét zavar hátterében ugyanis hasonló biokémiai folyamatok lehetnek. Előfordulhat az is, hogy valamilyen gyógyszer mellékhatásaként jelennek meg vagy éppen rosszabbodnak a tünetek, például antihisztaminok, antidepresszánsok vagy véralvadásgátlók szedése esetén.


Kezelhető az RLS?

Mivel jó néhány kiváltó ok állhat a láb kényszeres mozgatásának hátterében, az alapbetegség megállapítása és kezelése általában a nyugtalan láb szindróma tüneteit is megszünteti. A vas pótlása is javíthat a betegek állapotán. Enyhébb esetekben általában nincs szükség komolyabb, gyógyszeres kezelésre, de a megfelelő alvási szokások kialakítása, illetve az életmód megváltoztatása, a súlyosabb esetekben sokat javíthat az érintettek állapotán.

54 views
bottom of page