top of page

Az anyanyelvünk hat a gondolkodásunkra? - Sapir-Whorf hipotézis


Az egyik legrégebbi technológiánk a nyelv. Hogyan befolyásolják az általunk használt szavak a gondolkodásmódunkat? Az anyanyelvünk, illetve a használt nyelvünk, tényleg meghatározza a gondolkodásunkat?


A könyvemben, "Rehabilitációs Pszichológia" részletesen írok a kommunikáció fontosságáról, a beszélt nyelvről, az írott- és a jelnyelvről. Lényegében a könyvem egy mottó köré épül, mégpedig: "A rehabilitáció sarokköve a kommunikáció". Ebben a cikkben a nyelv hatásáról olvashatsz, hogy az (anya)nyelv miként hat a mindennapi életünkre, a döntéseinkre, a véleményünkre és a gondolkodásmódunkra.



sapir whorf hipotézis nyelvészet pszichológia
Az általunk beszélt nyelv, tényleg meghatározza a gondolkodásmódunkat?


A Sapir-Whorf hipotézis egy "nyelvi elmélet", amely szerint a nyelv szemantikai struktúrája alakítja vagy korlátozza a beszélő személynek, a világról alkotott elképzeléseit. Leegyszerűsítve a hipotézis lényege, hogy a nyelv nem egyszerűen egy eszköz, amellyel gondolatainkat szavakba öntjük, hanem alapvetően meghatározza azt is, hogyan gondolkodunk és hogyan fogjuk fel a körülöttünk levő világot. Az elmélet a nevét Edward Sapir (1884–1939) amerikai antropológus nyelvészről és tanítványáról, Benjamin Whorfről (1897–1941) kapta. A Sapir-Whorf hipotézist az 1970-es évek elején kurzusokon tanították, és széles körben elfogadottá vált, az 1990-es évekre viszont veszített "hitelességéből". A közelmúltban ismét feltámadt, mint új-whorfianizmus és manapság már aktív kutatási téma. A új-whorfianizmus lényegében a Sapir-Whorf hipotézis "gyengébb" változata, miszerint a nyelv már csak befolyásolja a beszélő világnézetét, de nem feltétlenül határozza meg azt.

Az eredeti Sapir-Whorf hipotézis egyik nagy problémája abból az elképzelésből fakad, hogy ha egy személy nyelvében nincs szó egy adott fogalomra, akkor az illető nem képes megérteni azt a fogalmat, ami nem igaz.


Vegyük például a német sturmfrei szót (vagy sturmfreie Bude - kifejezést), ami lényegében az az érzés, amikor az egész házat "magadévá teszed", mert pl. a szüleid távol vannak és azt teszel amit akarsz. Csak azért, mert az angolban egyetlen szó sincs erre a kifejezésre (ötleteket szívesen fogadok), nem jelenti azt, hogy az angol nyelvterületen élők és az angol nyelvet beszélő társadalom nem érti a fogalmat.

Az elmélet olyan mint a "csirke és tojás" probléma. "A nyelvek természetesen emberi alkotások, eszközök, amelyeket mi találunk ki és csiszolunk, hogy megfeleljenek az igényeinknek" (Borodickij). "Ha pusztán megmutatjuk, hogy a különböző nyelveket beszélők másképp gondolkodnak, az nem árulja el, hogy a nyelv alakítja-e a gondolkodást, vagy fordítva."


Aki szeretne picit mélyebben elmerülni ebben a tematikában, ajánlom Az Érkezés című filmet. A filmben a Földet meglátogató idegen lények például olyan nyelvvel rendelkeznek, amelynek írott mondatai körökből állnak, vagyis nincs kezdő- és végpontjuk. Ez ebben az esetben azzal jár, hogy az időt nem (lineárisnak) előre haladónak fogják fel, hanem körkörösnek, így nemcsak a múltat, de a jövőt is látják. A nyelvész főhős pedig, aki lassacskán megtanulja ezt a nagyon különös nyelvet, fokozatosan hasonló képességekre tesz szert, mivel az új nyelv megváltoztatja gondolkodását is. A film központi mondanivalója a hipotézis köré szerveződik, vagyis hogy a nyelv és a gondolkodás, illetve a világ érzékelése között szoros kapcsolat van. Névadói, Benjamin Lee Whorf és Edward Sapir valójában sosem adták ki közösen elképzelésüket. Sapirnak kétségei is voltak az elmélettel kapcsolatban, de miután 1939-ben meghalt, Whorf továbbfejlesztette és közös gondolatként közzétette azt.

Whorf talán sokak által ismert példája az eszkimók szókincse volt a hipotézis megerősítésére. A kutató azt állította, hogy az eszkimóknak sokkal több különböző szavuk, megnevezésük van a hóra, mint más népeknek, mert a hó rendkívüli módon meghatározza életüket. Míg mi ugyanazt a szót használjuk a levegőben szálló, a leesett és az olvadó hóra, az eszkimók erre, és a csapadék más formáira mind különböző szavakkal rendelkeznek, állította Whorf. Ez valóban igaz?

Bármi is a valóság, a film nagyon izgalmas olyan szempontból, hogy látványosan mutatja meg, mennyire fontos szerepet tölt be a nyelv az életünkben, és hogy ennek ellenére mennyire keveset tudunk róla még ma is.


Ha tetszett a cikk és érdekel a téma, iratkozz fel a hírlevélre! 2023. decemberben és 2024. januárban is lesz egy előadásom ebben a témában, melyre szeretettel várlak!

20 views
bottom of page