top of page

Stressz - Szorongás


covid stressz szorongás neurofeedback
Stressz - Szorongás

A stressz egy állapot, melyet egy fenyegető inger, a "stresszor" vált ki.

A stressz bonyolult élettani és biokémiai folyamatok összessége, mely a szervezetet alkalmassá teszi a létért folytatott küzdelemre, például egy ragadozó állattal szemben az életünk megvédésére. A megszokott köznyelvi alak szerint a stressz szót a stresszor szinonimájaként is használjuk.


Azt a "stresszt", mely életmentő, "jó stressznek", "eustressznek" nevezzük.


Az agykérgünket érő több százezer ingert a tudatunk két csoportra osztja. Vannak "kellemes" és "fenyegető" ingerek. A kellemes ingerek a hipotalamuszban a táplálkozásért, alvásért, energiaraktározásért, nemi aktivitásért és a szaporodásért felelős paraszimpatikus idegrendszert aktiválják. Alacsonyabb rendű élőlényekben a paraszimpatikus idegrendszer képes elnyomni a létfenntartásért felelős szimpatikus idegrendszert, így például azok szaporodási ciklusában a környezetükkel szemben védtelenek. Ezért tilos íváskor horgászni vagy szarvasbőgéskor vadászni.



Az agykéreg által fenyegetőnek minősített ingerek a hipotalamuszban kiváltják a mellékvesekéreg és a mellékvesevelő aktiválódását, aminek következményei az alábbiak:

• A mellékvesekéreg aktiválódása megemeli a vércukorszintet, a vértérfogatot, a vér sótartalmát és a vérnyomást.

• A mellékvesevelőben termelődő katekolaminok (adrenalin, noradrenalin) kitágítják a létért folytatott küzdelemben pillanatnyilag fontos ereket, a szív, a tüdő és a vázizmok artériáit, míg összehúzzák a pillanatnyilag lényegtelen, sőt, a hőleadás szempontjából káros bőrereket. Ezt a stressz folyamán "lúdbőrzésként" észleljük, és a bőrünk elsápad.

• A katekolaminok emelik a vérnyomást és a pulzust, kitágítják a pupillát a jobb látás érdekében.

• A mellékvesekéregben termelődő szexuálszteroidok elnyomásáért a stressz hatására az agyfüggelék-mirigyben termelődő prolaktin lesz felelős. Ez okozza azt a jelenséget, hogy a stressz letiltja a szaporodást és a nemi késztetést is.


Ezzel a szervezet lényegében felkészült a létért folytatott küzdelemre.



A stressznek két alapvető formája van, klinikai megjelenési formáját illetően: • (1) A mobilizáló stressz során valóban felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai. Mobilizáló stressz esetén például egy diák kiválóan fog vizsgázni, olyasmire is emlékszik, amiről sohasem tudja meg, hol hallotta. • (2) A debilizáló stressz megnyilvánulása, hogy a például egy diák azt is elfelejti, amit azelőtt jól tudott. Képtelen beszélni, képtelen mozgósítani a tartalékait. Az állatvilágban a debilizáló stressznek megfelelő állapot a "mimikri", azaz a holtnak tettetés, álcázás, környezetbe történő beolvadás.

A stressz minden ember számára egyszer mobilizáló, másszor debilizáló.


A stressz következménye: a következmény lehet élettani és pszichés.


A stressz élettani következménye a magasabb vérnyomás, a vércukorszint állandósulása, álmatlanság, szorongás, feszültség, nőknél a stressz által kiváltott cikluszavarok és meddőség, férfiaknál merevedési zavarok. Mindkét nemre jellemzőek a pszichoszomatikus (lelki eredetű testi) betegségek, mint például a gyomor-bélrendszer vérellátási zavara, a peptikus fekélybetegség, a gyomorvérzés, a fekélyes vastagbélgyulladás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az agyér-katasztrófa (stroke), a fertőző betegségekkel szembeni érzékenység, a rákos betegségekre való fokozott hajlam.


A stressz pszichés következményei abban mutatkoznak meg, hogy az egyén milyen stresszelhárító stratégiát választ. Ezek között a leggyakoribb a mértéktelen alkoholfogyasztás, a gyógyszerekkel való visszaélés, esetleg kábítószer-fogyasztás, a mértéktelen kalóriafelvétel, a televízióval, számítógéppel való visszaélés, a játékszenvedély, stb. Ezeknek szintén megvannak a sajátos szövődményei, májbetegség, szívizombetegség, az értelmi képesség és a munkaképesség csökkenése, melyek a családon és a munkahelyen belül ismét stresszet kiváltó konfliktusokat eredményeznek.


Mit jelent a stresszdiagnosztika?

A stressz nem különálló orvosi diagnózis. A stresszre nincsen egyetlen, specifikus kezelés. A stressz kezelése a kialakult helyzet megváltoztatására, a stresszkezelési készségek fejlesztésére, a relaxációs technikák alkalmazására, valamint a krónikus stressz által okozott tünetek vagy állapotok kezelésére összpontosít.


A stressz okozta megbetegedéseket azonban az alapellátásban dolgozó orvosok és a pszichiátriai szakorvosok is diagnosztizálhatják. Az orvosnak illetve a kezelő terapeutának különbséget kell tennie az alkalmazkodási zavarok és a szorongásos vagy hangulati zavarok, valamint a pszichiátriai rendellenességek és a fizikai betegségek (pl. pajzsmirigy-tevékenység) között, amelyek pszichés mellékhatásokkal járnak.



Ne várd meg míg az állapotod rosszabbodik, stressz profil felmérésre, konzultációra vagy kezelésre a kapcsolat menüponton keresztül tudsz jelentkezni. Fontos tudni, hogy például a szorongás esetében, a biofeedback-neurofeedback kezelések a páciens szakorvosával illetve pszichológusával történő egyeztetés után, adott esetben a kezeléssel párhuzamosan történik, mint kiegészítő terápia. Szakorvosi illetve pszichológus által vezetett terápiás kezelést nem helyettesít!


A pszichofiziológiás stressz profil vizsgálat ára: 38.900,- HUF. Az ár tartalmazza a mérést, a kiértékelést és a terápiás terv elkészítését.




63 views

Comentários


bottom of page