top of page

Vitaminok, táplálék-kiegészítők: öveket becsatolni ez kemény olvasmány lesz!


E mai igencsak polgárpukkasztó mítoszromboló cikkben a vitaminokról, illetve úgy általában a táplálék-kiegészítőkről lesz szó.


Vitaminok: kell, nem kell, használ vagy sem, szedjük, ne szedjük, mit szedjünk? Rengeteg ilyen, és ehhez hasonló kérdés érkezik az orvosok felé. Öveket becsatolni, nyugtatókat bevenni, ez kemény olvasmány lesz! - ezzel a félkomoly felütéssel adják meg most a válaszokat a Vakcinainfó - Az orvos válaszol csoport orvosai.



Mi a vitamin?

A vitaminok klasszikus nevezéktani definíció szerint azok az anyagok, melyekre az emberi szervezetnek alapvető szüksége van, azonban saját magának képtelen előállítani, így kénytelen ezt külső forrásokból pótolni. Amennyiben valaki nem visz be elegendő mennyiséget az adott vitaminból, az adott vegyület hiányának megfelelő tünettan, hiányállapot jelentkezik.


Tévhit 1: Ha nem szedek vitaminokat, skorbut (=C-vitamin-hiány)/ farkasvakság (=A-vitamin hiány)/egyéb hiányállapot emészti fel a testem!


életmódváltoztatás lifestyle medicine ergoterapeuta

Jöjjön az első sokkoló tény: a XXI. századi, fejlett kultúrákban jellemző átlagos étrend gyakorlatilag minden vitamint kellő mennyiségben lefed, így rutin szerűen, egy-egy kivételtől eltekintve nem szükséges ezek pótlása! A kivételekről később még lesz szó.


Tévhit 2: Jó, hiányállapotom nincs, de „immunerősíteni” akarok!

Nem győzzük eleget hangsúlyozni: immunerősítés nem létezik. Az immunrendszernek nagyon leegyszerűsítve két „állapota” van: a normális, és a legyengült. Utóbbit ma már leginkább a krónikus betegségek (például cukorbetegség, tumorok, veseelégtelenség), illetve a magasabb életkor számlájára írhatjuk. A vitaminhiányok gyakran járnak immunrendszer funkcióbeli defektussal is, de ahogy fentebb említettük, ez ma már extrém ritka. Érdemes végiggondolni például, hány skorbutban szenvedővel találkoztak eddigi pályafutásuk során.



Tévhit 3: De hát a reklámban azt mondták, erősítem az immunrendszerem!

Próbáljuk kicsit megfigyelni, milyen kontextusokat használnak: „XY-vitamin, az immunrendszer normális működéséért/ ne adjon esélyt a kórokozóknak/előzze meg a fertőzéseket!”.

Tessenek visszaolvasni a fentieket, ezen mondatok javarésze a fenti kontextus alapján nem hamis állítás: a vitaminhiány valóban immunhiányt okozhat. Az más kérdés, hogy minket fenyeget-e ez a veszély, vagy sem? Lajoska is indíthatna webshopot azzal a céllal, hogy mindenki vásároljon ásványvizet a kék bálnáknak, mert szegény bálnák víz nélkül elpusztulnak…



Tévhit 4: Vitamint szedni minden esetben hülyeség, elég nekem nagyanyám almahéjjal összeturmixolt répafőzeléke!

Térjünk akkor át arra, hogy pontosan mit, mikor érdemes szedni. Az egészséges, alapbetegségek nélküli lakosság számára tudományosan igazoltan egyetlen egy vitamin pótlása szükséges, ősztől tavaszig: ez bizony a D-vitamin. Innen letölthető a legfrissebb magyar konszenzusajánlást, eszerint felnőtteknek napi 2-4 ezer nemzetközi egység ajánlott rutinszerűen az említett időszakban.


Gyakran felmerülő kérdés még, mit érdemes szedni várandósság alatt/annak tervezésekor.

Az ajánlások szerint ebben az időszakban napi 4-800 mikrogramm folsav, 2-4000 nemzetközi egység D-vitamin, és napi 100-150 mikrogramm jód bevitele javasolt.

Fontos tudni, hogy bizonyos betegségek, speciális hiányállapotok esetén orvosi ajánlás alapján, tudományos alapokon is fontos a vitaminok pótlása, esetleges táplálékkiegészítők alkalmazása! Erre pár példa.

  1. Felszívódási zavarok (pl. gyomorszűkítő műtét után, anaemia perniciosa, krónikus hasnyálmirigy gyulladás), alultápláltság, egyoldalú étrend, hosszú éhezés utáni kezelés: ilyen esetben gyakorlatilag bármely vitamin/egyéb nyomelem pótlása indokolt lehet, a kezelőorvos utasításai alapján.

  2. Inzulinrezisztencia, polycystás ovarium szindróma: ezen kórképen esetén bizonyítottan hatékony az inozitol, és a D-vitamin.

  3. Hashimoto-betegség: a szelén és a D-vitamin csökkentheti az autoimmun folyamatot, segíti a hormonok működését (de önmagában nem váltja ki az esetleges hormonpótlás szükségességét!)

  4. Csontritkulás: szintén a D-vitamin, és a kálcium pótlása bizonyítottan kedvező hatású


Általánosságban itt is érvényesek az általános vakcinás GYIK dokumentum 29. pontjában leírtak: érdemes legalább egy keresést elkövetni, hogy az adott hatóanyag adott problémára alkalmazva rendelkezik-e megfelelő evidenciával (legyen tehát gyanús például, ha a csincsillapor-tüdőrák szókapcsolatra nincs találat a Pubmed-en), erről ott részletesen írtunk.


Tévhit 5: A gyógynövények, gyógyteák, aminosavak, halolaj, süngomba, marakuja, ashwaganda, fokhagymakivonat, flambírozott papagájkula, vagy úgy általában bármilyen étrendkiegészítő hatásos az életem bajaira!

Nehéz ezeket egy kalap alá venni, de többségében, orvosi indikáció nélkül szedve teljesen hatástalanok. Vannak bizonyos gyógynövények, melyekben ténylegesen találhatók gyógyszertanilag is aktív molekulák, így ezek szedésének lehet értelme, csak épp ma már elavult módszer. Nem egy gyógynövény termel kis dózisban például nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő vegyületeket, melyek valóban hatékonyak fájdalomcsillapításban, gyulladások kezelésében. Ez az ókorban gyógyszerek híján még tök jó is volt, de 2023-ban már viszonylag olcsóbb, gyorsabb és higiénikusabb bevenni egy tabletta diklofenákot, mint ugyanezen dózis beviteléhez elszopogatni egy fél fatörzset.



Tévhit 6: De amit a gyógynövény természetes úton szintetizál, az nem ugyanaz, mint a gyógyszergyári, mesterséges méreg!

De, teljesen ugyanaz.



Tévhit 7: "A szemét gyógyszerlobbi..!"

Oké, tehát Lajoskának fáj a feje. Felhívja tehát háziorvosát, aki sátáni kacajjal, pénzmámoros diadalittassággal felír Lajoskának egy nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszert, ezer magyar forint értékben. Lajoska azonban nem hülye, nem óhajtja, hogy a „feijzer” és társai meggazdagodjanak. Így felmegy a netre, és inkább 8 ezer forint értékben rendel valami gyógynövényes szutykot, amit könnyen lehet, hogy épp az XY gyógyszercég leányvállata gyárt. Lajoska végül a hatástalan készítményt szedve harmadnapra kialussza a fejfájását, és büszkén meséli a haveroknak, milyen ügyesen megszivatta a "gyóccerlobbit".



Gondolkodjunk, emberek…

A vitaminok, étrendkiegészítők pszichológiájáról kész könyveket lehetne írni, nagyon hasonló a jelenség ahhoz, amit a védőoltás/tudomány-ellenességnél is tapasztalunk. A vonzó elemek itt is megvannak: "nem vetem alá magam a felső hatalomnak a gyógyszerszedéssel, nem hagyom magam manipulálni, én okosabb vagyok a hülye tudósoknál, nem szedek semmit, ami mesterséges, csak olyat, ami természetes, inkább hiszek az ősi módszerekben" (mennyivel jobb is volt, mikor még 20-30 év volt a várható élettartam, ugye?).


Továbbá úgy általában is, mennyivel könnyebb így tenni az egészségünkért! Lajoska drágán megveszi, reggel egy másodperc alatt behabzsolja a kis gyógynövénykészítményt, és aznapra máris pipa az egészségtudatosság, lehet menni a pékségbe a kakaós csigáért, munka után meg fetrengve püfölheti a telefonját! Normálisan táplálkozni meg sportolni meg majd az fog, akinek ehhez kedve, meg ideje van.


Pedig, kedves Olvasó, jobb, ha Ön is elfogadja: az egészség sok időt, energiát, és áldozatot kíván, hiába lenne sokkal könnyebb ezt ilyen gyorsan, egyetlen mozdulattal letudni.



44 views
bottom of page